• Magyarnándor Képekben
  • Magyarnándor Képekben
  • Magyarnándor Képekben
  • Magyarnándor Képekben
  • Magyarnándor Képekben
  • Magyarnándor Képekben
  • Magyarnándor Képekben
  • Magyarnándor Képekben
  • Magyarnándor Képekben
  • Magyarnándor Képekben
  • Magyarnándor Képekben
  • Magyarnándor Képekben
  • Magyarnándor Képekben
  • Magyarnándor Képekben

Testvértelepülésünk

Ipolynyék

Ipolynyékről többet megtudhat, ha a www.vinica.sk honlapot megkeresi.

Ipolynyék Fekvése

Nagykürtöstől 20 km-re délnyugatra fekszik, a Korponai-fennsík déli lábánál a Nagy-patak (Veľký potok, Trianon előtt Egres-patak) mentén.

Története

A falu területe az őskor óta folyamatosan lakott. Megtalálták itt a kelták, kvádok, markomannok településeinek nyomait is. A honfoglalás után a Nyék törzs szálláshelye lehetett, akik az egykori gyepű vonalát őrizték. 1156-ban "Nek" alakban említi először oklevél amikor birtokosa a Hont-Pázmány nembeli Lampert comes egy ekényi földjét két házzal a bozóki apátságnak adta. Temploma már a 13. században állt a mai plébánia szérűskertjében. Ez a tatárjáráskor pusztult el. A falu már a középkorban híres bortermőhely, 1354-ben említik szőlőhegyét az egri káptalan egyik oklevelében. 1351-ben már két település, Alsó- és Felsőnyék állt a helyén, melyeket "Also Nyek" és "Felseö Nyek" alakban említenek. Alsónyék a zólyomi váruradalom része, majd 1494-től a Nyéki, a Szécsényi és Révay családoké. A 15. és17. század között Hont és Nógrád vármegye többször tartotta itt közgyűléseit. Az évszázadok során jelentősebb birtokosai a Teleki, Koháry, Majtényi, Coburg, a Horváth és Haydin családok voltak. Területén több kastély és nemesi kúria is állt, melyek közül három ma is megvan. Az Egres-patakon egykor kilenc malom is működött és 1880-tól gőzmalma is volt a községnek. Lakói között több iparos és kereskedő is volt. 1715-ben Alsónyéknek két malma és 16 adózó családfője, Felsőnyéknek egy malma és 13 családfője volt. 1720-ban 30, illetve 20 adózó háztartás volt a két településen, melyeket 1905-ben egyesítettek újra. 1828-ben Alsónyék 245 házában 1473 lakos élt. 1910-ben 1759, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolynyéki járásának székhelye volt, majd az új csehszlovák állam része lett. 1938 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott.

A hozzá tartozó Lekinc 1343-ban "Neklyncz" alakban tűnik fel először írott forrásban. 1351-ben "Neghlynch", 1441-ben "Nyeglincz", 1451-ben "Neklyncz" alakban említik. 1828-ban mindössze 2 háza volt 18 lakossal.

Vályi András szerint "Alsó, és Felsõ Nyék. Két magyar falu Hont Várm. földes Uraik G. Kohári, és több Uraságok, lakosaik katolikusok, fekszenek Szécséntõl 3/4 órányira, egy más tövében, Alsó Felsõnek filiája, határbéli földgyeik két vetõre jók, és középszerûek; réttyek kevés, de jó: erdeik szépek, borok jó, és sok van, boraikat a' Bánya Városokban, gabonájokat pedig B. Gyarmaton szokták el árúlni."

Fényes Elek szerint "Nyék (Alsó, Felsõ), 2 egymásmellett lévõ magyar falu, Honth vármegyében, ut. p. B. Gyarmathoz 1 1/2 mfd. 1454 kath., 21 evang., 2 ref. lak. Kath. paroch. templom. Határja igen nagy; bora sok és jó, erdeje elég. F. u. az esztergomi káptalan, h. Coburg, s m. t. "